A betegség hasonlatos a kizárt személyhez. A szellemi mező akkor rendezett, hogyha mindenki ott van, aki odatartozik. Ha valakit kirekesztenek, az „rendetlenséget” eredményez, ami esetleg betegségként nyilvánul meg. A betegség hasonlatos a kizárt személyhez, - meg akarnak tőle szabadulni, nem szeretnék látni. Így hívja fel a betegség, - ugyanannak az attitődnek a beindításával a figyelmünket - a kizárt személyre.

Megoldást hoz, ha a betegséget szeretettel vesszük a szívünkbe, helyet adunk neki és így az általa képviselt kizárt személynek is.

A betegség, mint vezeklés

Hellinger szerint vannak olyan betegségek is, amik vezeklések. A megbetegedők azt szeretnék elérni, hogy legalább olyan rossz legyen nekik, mint akikkel szemben bűnösnek érzik magukat. Ez azonban öncélú. Az így megbetegedők nem látják a vezeklés közben az áldozatot, csak saját magukra gondolnak. Ehelyett ezt mondhatják magukban az áldozatnak: „A lelkemben helyet adok neked. Soha nem tudok megszabadulni ettől a bűntől. Ebből a tettemből erőt merítve, a Te szenvedésed emlékéül csinálok valami különlegeset.” Így a bűnön keresztül nőhet a szeretet. Az ilyen betegség tehát akkor tud meggyógyulni, ha a bűnös - a betegség helyett, amivel magát büntetné, - tesz valami különlegeset az életében, az áldozat tiszteletére.

Lehet betegség oka a „megszakított mozgás” is, amely valaha az édesanya irányába történt. Megszakított mozgásnak számít pl.: gyermek koraszületése, majd inkubátorozása, császármetszéssel való születése, az anya vagy a gyermek kórházba kerülése, stb. Az elszakítottság miatti fájdalom erős lenyomatot hagyhat a kisgyereken.

Az a tapasztalat, hogy az ilyen nehézségekkel született gyerekek kapcsolatteremtési képessége és bizalma saját szerethetőségében egyaránt sérül. Az anyával való kapcsolata, az iránta érzett bizalma szintén csorbát szenved. Felnőtt korában nehezen engedi el magát érzelmileg, mentális „falakat” épít maga köré, hogy megvédje magát az újabb csalódástól.

A „megszakított mozgás” a neurózis oka is lehet. Ha a múltban megszakított mozgást - véghez (végig) visszük, az megoldhatja a problémát. A családfelállításon kívül más terápiák kerültek kidolgozásra ennek a traumának a csökkentése érdekében. Ilyen például az ölelő, leszorító terápia is, mely megadja a gyermeknek a korábban meg nem kapott biztonságot.

Hellinger megfigyelése szerint a skizofrénia oka több generációval korábbi gyilkosság, ami a skizofrén családjában történt. A gyilkos és az áldozat is a családhoz tartozik, és mindkettőt kizárták a családból, és a két személy egymással sincs kibékülve. A skizofrén leszármazott egyszerre veszi magára a gyilkos és az áldozat képviseletét. Így abban a generációban a többi családtagot megszabadítja a bűnhődéstől. A skizofrénia minden generációban ismétlődik, és ha valamelyik családtag fél a betegségtől, ott egy gyermek veszi magára. A beteg a gyilkost és az áldozatot is nagyon szereti, egyszerre mindkettőt képviseli. Egyes pszichiáterek családjában is volt gyilkosság.

Autizmusnál is sok esetben gyilkosság van a családban. Dadogás oka is lehet ilyen. Ahogy a tény napvilágra kerül, már nincs oka, hogy ezek a leszármazottak képviseljék a gyilkos és az áldozat sorsát.

Egy gyermek hiperaktivitása szintén egy hiányzó családtag képviselete. A családfelállítás után ezek a gyermekek megkönnyebbülnek.

A mező tehát úgy kívánja helyreállítani a megzavart rendet, hogy egy következő generációból valakit belekényszerít a kitagadott sorsába mindaddig, amíg a kitagadott vissza nem kapja a helyét.